[Magyar]
[Angol]
Javasolt felbontás 1024x768 Hírek Fórum Fotóalbum Görények
Belépés: regisztráció
Facebook
[X]
Menü
[X]
[X]
Látogatók száma: 1977211
Belépett
[X]

Örökbefogadás

Matyi

Budapest

Matyi a gondoskodásnak és a megfelelő környezetnek köszönhetően szeptember végére örökbefogadható állapotba került.

Kedves, szelíd és játékos görény, nem egy vezéralkat. Pótmami másik görényével, Ferdivel nagyon hamar összebarátkozott, így másik görény mellé is ajánljuk. Az egykor zörgő csontú Matyi mostanra szépen kikerekedett, és csúnya sprőd bundáját is lecserélte.Alomtiszta, húst eszik és nagyon várja, hogy végre neki is legyen igazi gazdája!

Története

Matyit 2009. aug. 19-én a guberálás közben gyűjtötte be a 8. kerületben egy férfi. Ha volt is korábban gazdája bizonyos jelek arra utaltak, hogy nem tartotta megfeleően, így a gazdi jelentkezését nem vártuk.

Sajnos a jószándék ellenére a görény befogása majdnem végzetesnek bizonyult. Megtalálója adott neki tápot (kukoricából és szotyolából álló magkeveréket) és vett egy golyós itatót is. A nála töltött 5,5 nap alatt azonban összesen egyszer adott neki egy csirkenyakat, amit egy jószándékú környékbeli hentestől (egyik örökbefogadónk!!!) kapott. Kiengedni a madárkalitkából nem tudta és nem is merte, mivel látta, hogy az állat ideges és feltételezte, hogy harapós is lehet.

2009.08.28 

2009.10.07.

Matyi  várja leendő gazdiját, jó kondiban van már. Ivartalanítás és varratszedés után elvihető.

Matyi-napló avagy Így mentünk görényt

2009. aug. 24. hétfő, de. 9.27 perc. Hívás infovonalunkon. Befogtak egy vadászgörényt a "nyóckerben," mielőbb el kéne hozni. Tudom, hogy egyhamar nem tudjuk befogadni, mert minden pótmaminknál van már görény, nálam is, úgyhogy a telefonáló türelmét kérem és felveszem az adatokat. Sajnos semmi jóval nem tudom bíztatni. Nyár van, telt ház, lassabban megy az örökbefogadás, és teljesen bizonytalan, hogy mikor lesz üresedés valamelyik pótmaminknál. Az azonban nem állapot, hogy egyhamar nem tudjuk elhozni, ezért a megoldáson töröm a fejem. Telefonálok a Noénak, van náluk egy szép nagy kétszintes ketrecünk, végszükség esetén használjuk csak ezt a megoldást, de ez most az. Piroskával beszélek, kedves és megértő, mint mindig, és azt mondja, tudják fogadni a görit, de nekünk kell kivinni Rákoscsabára. OK, valahogy majd csak megoldjuk, mondom és gondolom, amíg meg nem tudom, hogy még mindig 16.00-kor zárnak, tehát jó lenne 15.30-ig odaérni. Ekkor már tudom, hogy ezt nagyon nehéz lesz megoldani. Az önkénteseink napi nyolc órában munkahelyen dolgoznak, és 4 előtt nem végeznek, ha pedig épp mégsem dolgoznak, valahol nyaralnak. Napokat várni nem kéne, de per pill. úgy tűnik muszáj lesz. Xar ügy. Közben újra a megtalálóval telefonálok. Ha még nem is tudjuk elhozni, meg tudjuk hirdetni a talált görények között. Beszélgetés közben újabb infokat kapok a befogott állatról. Egy madárkalitkában van 5 nap óta. Jujjj!!! gondolom magamban és próbálok tanácsot adni, hogy talán ki kéne engedni. Nincs hova, nem megoldható, mondja a telefonáló és hozzáteszi, hogy harapós is az istenadta. Kérdezem, hogy mit adott neki enni, hiszen néha a laikus jószándékú emberek sem tudják, hogy mivel kéne is kéne görényt etetni. Nyúltápot adott neki, mondja. Hát az nem jó, mondom én. Más egyebet? Egyszer kapott csirkenyakat. Egyszeeeer csirkenyakat? Az 5 nap alatt? Igen, egyszer...

Ezen a ponton győzött az érzelem az értelmem felett. Idáig voltam képes azt mondani, hogy "nem tudjuk azonnal elhozni, sajnálom," de ezek után már nem tudom. Tudom, hogy ha várunk még pár napot, a görénynek annyi. OK, akkor ma 16.30-kor találkozzunk a Keleti pályaudvarnál, javaslom. Még nem tudom hova teszem ezt a görényt, még nem tudom hogy oldom meg, de megoldom, mert meg kell oldanom, mese nincs! Különben is ügyes vagyok, és jó a probléma megoldóképességem. Így bíztatom magam és közben arra gondolok, hogy most vajon hülyeséget csinálok és felelőtlen vagyok (a minigarzononomban van már 2 turnusnyi görény) vagy majd itt is segít a pozitív gondolkodás és a jóisten.

Kicsivel négy előtt végzek a munkahelyemen, rohanok haza. Kell egy hordozó, kellenek bele rongyok, kell itató, és bele víz. Amíg pakolok félig megfő egy csirkeszárny a tűzhelyen. Muszáj kaját vinni, mert biztosan nagyon éhes az állat. Pakolok száraztápot is (de jó, hogy hétvégén vettem!) hátha konzerves görény, aki nem ismeri a húst. Mire mindent összeszedek, már késésben vagyok, de bízom abban, hogy megvár a kedves guberáló úr, hiszen a saját érdeke, hogy megvárjon és átvegyem tőle a görényt.

16.45 találkozó a Keleti pályaudvarnál. Könnyen megismerjük egymást. Nálam egy szép nagy hordozó van, nála meg egy kaltikányi görény. Körülöttünk rohanó, utazó bámész embertömegek hömpölyögnek. Amennyire lehet, félrehúzódunk a tömegtől. A rácson át adok pár falat husit a görénykének. Mohón veti rá magát és falja. Éhes a szerencsétlen. A ketrecben ott a nyúltáp: egy tele tál napraforgó és kukorica. Istenem! Naná, hogy éhes! És persze, hogy harapós! A csirkeszárny nagy része pillanatok alatt elfogy és a görény még mindig éhes. A kalitka ajtaja kicsi, lehetetlen benyúlni és megfogni egy éhes stresszes állatot, hacsak nem az a célom, hogy rám szájzárazzon és úgy vegyem ki. Nem célom, így is elég feltűnőek vagyunk a Keleti pályaudvar lépcsőjén. Kinyitom a hordozó ajtaját beteszem a maradék szárnyat, közben a görényke feszülten figyel. Villámgyorsan kinyitom a kalitajtót, odatartom a hordozót és görényke mintha csak tudná, hogy mit kell tennie, magától gyorsan átmászik. Szuper! Gyors kézfogás a megtalálóval, megköszönöm neki a segítséget, aztán usgyi szaladunk "az Egyetemre" azaz a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának rendelőjébe az István utcába.

A recepción új hölgy van. Törzsszámot akar, mondom az még nincs. Erre felvenné az én adataimat, mint  tulajdonosét, mire közlöm vele, hogy a gazdi nem én vagyok, hanem a Magyar Vadászgörény klub. Ez más sok szegénynek, látszik, hogy nem érti. Jön egy kolléga, és persze én is segítek. Ez az állat a hordozóban egy gazdátlan görény, akit kb. 10 perce fogadott be (általam) a Magyar Vadászgörény Klub. A Magyar vadászgörény Klub egy közhasznú egyesület és benne vagyunk a partnertörzsben, magyarázom. És valóban! Meg is talál minket a számítógépben és nem érti miért van olyan sok állat a nevünkön. Elmagyarázom. Ezek mind mentett görények voltak, akiket az elmúlt négy évben ide hoztunk vizsgálatra. A görény a hordozóban azonban még nem volt itt, úgyhogy kérem felvenni. Lassan összeáll a kép, sikerül beregisztrálni a görényt. Amikor a nevét kérdezik, gondolkodás nélkül mondom: Matyi.

A váróban nincsenek sokan, leülünk. Matyi folytatja a táplálkozást. A csirkeszárny már elfogyott így rátér a száraztápra. Két mancsával rátámaszkodik az ajtóra rögzített etetőtálra, belehajol a tába és ki sem emeli a fejét, csak a szája mozog. Közben ismerősök jönnek, Amstel és gazdái. A várakozás így már jobban telik, gyorsan híreket cserélünk kivel mi újság. Természetesen el kell mesélnem épp ki van nálam és Matyit megkínálják jutifalattal. Közben Matyi görény szép lassan elfogyasztja az összes tápot, aztán aludni tér egykori kedvenc pizsamámba, ami mostanában a görényeim kedvenc pizsije szokott lenni.

Végre sorra kerülünk, megyünk a vizsgálóba. Molnár Doktor felveszi a kórlapra az előzményeket, majd következik a vizsgálat. Olyannyira felkészült vagyok, hogy calo pet pasztát is hoztam, így a vizsgálatot meglehetősen jól tűri a görci. Alaposan megtapogatják, megnézik, meghallgatják a szívét, tüdejét, megnézik a fogait. Egészségesnek tűnik, élősködői nincsenek, csak nagyon sovány, ami 5 nap éhezés után nem meglepő.

Hazafelé menet beugrom a Zsókapharmába (szemben levő patika). Ismerősként üdvözölnek, mindig itt veszem a mentett göriknek a gyógyszereket, diétás tápokat. Most calo pet pasztáért jöttem, a régi paszta a végét járja, márpedig Matyira ráfér a calo pet és a munkánkat is megkönnyíti. Calo pettel lehet fület pucolni, karmot vágni, gyógyszert beadni, sőt akár hőmérsékletet is mérni végbélben. Amíg ez megy a szájba, a legtöbb görény általában nyugton marad és elviseli a kellemetlenségeket.

Fél nyolc után érek haza. Fáradt vagyok, sok volt a rohanás, de még nincs vége a napnak. Be kell rendezni Matyinak egy ketrecet. Mázli, hogy a tárolómban levő kölcsönketrecért mégsem tudott jönni pár hete a kedves kölcsönző (köszi Bogi!) így ezt fogom berendezni. A 80-as maxi ketrec messze nem ideális egy felnőtt hímnek, de szükség törvényt bont: nincs most más... Matyi nem tiltakozik a ketrec ellen, magától értetődően mászik át a hordozóból a ketrecbe. Felfedezi a függőágyat, megszagolja a rongyokat, megnézi belülről az almostálat, majd aludni tér. Még készítek egy nagy adag husit (pulykanyesedék és csirkezúza), cseppentek a nyakába Strongholdot és mára végeztem Matyival. Várnak a saját görik (már "hárfáznak" a ketrecajtón) és nem értik, hogy mi ez a késedelem, aztán ott van még Nünüke, akit szintén ki kell engedni. Éjfél után esem be az ágyba. Elalvás előtti utolsó gondolatom: sürgősen kell találnom egy pótmamit Matyinak, mert három turnust egy főállás, egy mellékállás, plusz a klub és a pótmamiság mellett nem fogok idővel és energiával bírni. :((

2009. aug. 25. kedd

Reggelre szépen elfogyott a pulykahús és a zúza egy része. A zúza másik része az almostál egyik sarkába költözött. Az almostál másik sarkában érdekes színű és állagú kakikupac. Már a tegnap esti kaki is bizarr volt: narancsos üveges színű, benne fura kemény valamikkel. Lehetséges, hogy az állat kínjában ráfanyalodott a kukoricára a klubhoz kerülése előtti 5 nap alatt??? Remélem nem, mert akkor még bélelzáródástól is tartani lehet. Nincs sok időm töprengeni és az éjszakai termésen gondolkodni, mennem kell dolgozni.

A nap, sőt a hét jóhíre: Matyinak sikerül pótmamit szerezni!!!!!! Eszter bevállalja Ferdi mellé, mivel Ferdi nem egy problémás állat, és helyiség is van. (Saját görénye már nincs, így a mentett görikkel éli ki magát.) Csak ketrec kell. Túl szép hogy  igaz legyen, de igaz, mégsem marad nálam Matykó! :)) Ha pedig mégsem bírja a két turnust, megpróbálhatjuk Ferdit összetenni az enyémekkel. Az elmúlt egy évben a hasonló korú kis kajla hímeket simán elfogadták, ki lehetett őket együtt engedni. 

Vidáman megyek haza. Otthon iszonyatos szag és borzasztóan híg széklet fogad. Az 5 nap éhezés és a táplálékváltás következményeként ez akár normális is lehet, én azonban mentett görényekkel kapcsolatban mindig a legrosszabbat feltételezem, úgy mint bélgyulladás, fertőzés, stb. :(( Ami pozitívum: Matyi rendesen és sokat iszik, és szép adagokat eszik.

Éjjel engedtem ki először a ketrecből, bár ha nem engedem sem tiltakozik szerintem. Amennyire látom gyenge. Nem volt se makogás, se rohangálás, meg volt illetődve és szimatolt. Semmilyen játék nem érdekelte és alig egy óra után magától vissza is vonult a ketrecébe.Némi calo pet paszta segítségével karmot is vágtunk. Az ölbevételt még korainak tartottam és lefogni sem akartam, így maradt a régi jól bevált trükk: kanálra calo petet teszek, a ketrecben levő görényke a kanál szagára két lábra áll és a ketrec falába kapaszkodik, én pedig ügyesen és óvatosan lecsippentek pár mm-t a karmok végéből. Nincs sírás, nincs erőszak, nincs félelem és én is megúszom harapás nélkül. :))

2009. aug. 26. szerda

Van ketrec Matyinak! Egyik per pill. inaktív pótmamink szólt, hogy elvihetjük tőle a klubos ketrecet, mert még mindig nem tud új görit fogadni. Már csak a ketrec szállítását kell megszervezni. Látom a fényt az alagút végén: Matyi hamarosan költözhet és vége a napi három turnus görénynek! :))

A széklete miatt azonban aggódom, Pazár Doktorral is konzultálok. Ha nem normalizálódik, székletminta lesz a vége és gyógyszerek. Szerencsére kellemes meglepetés ér otthon: Matyi széklete szilárd és kevésbé szagos. Hallelujah!

(Lehet, hogy furcsának, sőt akár bizarrnak is tűnhet, hogy kardinális kérdést csinálok egy állat székletéből. Gazdiként és pótmamiként azonban megtanultam, hogy a görényeknél nagyon fontos a megfelelő színű-szagú-állagú széklet. Ha nem veszünk észre intő jeleket, vagy ha nem foglalkozunk ezekkel, az akár a görény életébe is kerülhet!)

A kaja is szépen fogyott. Az étvágya még mindig jó. Ma már kicsit aktívabb volt, de így is csak egy órát töltött ketrecen kívül, aztán visszament a függőágyba aludni.

2009. aug. 27. csütörtök

Ma kivételesen nem éjjel engedtem ki, hanem késő du. Nem tiltakozott az időpontváltozás ellen, hanem kijött. Még mindig nem játszik. Hiába lobogtattam a reklámszatyrokat (több fajtát is, hátha valamelyik típus bejön), dobáltam a csörgős labdát, ráztam a göris rongyokat, hogy bikásat játszunk, mégsem mutatott érdeklődést. :(( Vagy beteg ez a görény vagy nem tud játsznai, mert pl. olyannyira ingerszegény környezetben volt? Vagy ennyire meg van még mindig illetődve? Nem tudom, de amíg nem látom bakkecskeként ugrálni nem vagyok nyugodt. Ez a kiengedés is ugyanolyan volt, mint a többi: én almoltam és ma is kimostam a ketrec alját, ő pedig hol a közelemben, hol a ketrecnél nézelődött. Ma először harapott lábra. A Nem! szóra elengedett, bár kicsit lassan ment a szófogadás, mint aki gondolkodik, hogy akkor most tényleg azt mondták, hogy nem, vagy csak a fülem csengett. A harapást sérülés nélkül megúsztam, mivel cipő volt rajtam. Lucky Luke óta nem kockáztatok a kóbor görikkel.

A ketrec nem ért ma oda Eszterhez, talán holnap és akkor talán holnapután költözhet Matykó.

2009. aug. 28. péntek

Ma elvileg  el tudják vinni a ketrecet Eszterhez, így holnap délután találkozom vele és költözhet az ifiúr. Bár kezdem megkedvelni Matyit, nem bánom, mert nagyon fáradt vagyok. :((

Ma először játszott!!!! A csörgős labda váltotta ki belőle a pattogást, és makogást. No ezekért a pillanatokért érdemes csinálni a mentést. Amikor azt látom, hogy a mentett állatka először ugrál örömében, először csinál alomba, először mer ketrecen kívül aludni... és a többi "először" dologért.

Történt pár aranyos dolog. Miután Matyi  visszavonult éjszakára aludni, nekiálltam rendet tenni. A fürdőszobai lavórban csinos kis kupacra lettem figyelmes. Nem, nem kaksi volt, hanem egy kisebb adag száraztáp. Matyi ezek szerint úgy döntött, hogy ketrecen kívül is helyez el élelmiszer tartalékokat. :) Megszámoltam, hány db tápot költöztetett ki a ketrecből: 13-at. Mivel egyszerre több tápot nem egyszerű szájba venni, azt feltételezem, hogy 13-szor fordult a drága.

Megejtettük az első fülpucolást: Calo pet a szájba, fél kézzel grabanc markolás, másik féllel villámgyors fülpucolás. Matyi láthatóan nem örül, de tűri, aztán szinte egyszerre végzek én jobb fülével és fogy el az ő türelme. Fickándozik, harapni akar, egy kicsit sikerül is neki, de vér nem folyik, inkább csak kicsit ráfogott az ujjamra, úgyhogy leteszem. Mára elég ennyi, holnap megpucolom a balt is.

Még egy aranyos dolog történt: este ketrecen kívül és kézből adom az első pár falat vacsit. Matyi örömmel veszi el tőlem a húsdarabokat, majd elkezd körözni és dugihelyet kereseni. Végül úgy dönt, és itt jön a kellemes meglepetés, hogy a ketrec a legjobb dugihely. (Igazán elmesélhetné ezt a görényeimnek) A kis éhező fogta és bevitte a húst a ketrecbe! :)) Meghatódom. Az az érzésem, hogy nagyon jó fej görényke lesz belőle hamarosan!

2009. aug. 29. szombat

A nagy költözés napja. Matyi ma átmegy Eszterhez, mert neki több helyisége és több ideje van rá, mint nekem. (Eszter egyébként hihetetlen. Van neki férje, kisgyereke, munkája, kutyája, háztartása és időnként befogadott hontalan görényei és ezekre mind ideje!!! Azt mondja minden csak szervezés kérdése.) Összeszedem Matyi cuccait: alomtál, függőágyikó, itató, a megszokott száraztáp (a táplálékváltás hasmenést okozhat, ill. nem biztos, hogy másfajtát is megeszik), a csörgős labda, amivel először játszott, maradék tisztított alom az alomtáljából, hogy megkíméljem Esztert a másfajta alom okozta ásási vágytól, ill. az azt követő takarítástól.

Du. 3 óra, találkozó az Őrsnél.Átadom Matyit aztán rohanás haza takarítani és kiengedni Nünükét, majd a többieket. Este tel. Eszterrel.  Matyi beköltözött az új, nagyobb ketrecbe. Megvolt az első harapás.Nem kellett volna benyúlni a ketrecbe mondom, és ért velem egyet Eszter. Matyi szerencsére nem okozott komoly sebesülést, Eszter első és saját görénye sokkal rosszabb volt.

2009. szept. 1. kedd

Matyi kezd feloldódni: ma már makogott és egy picit játszott is pótmamival és cipelte a csörgős lasztit.A széklete teljesen normális, nem büdös.A Calo pet pasztát pótmami ujjáról nyalogatja. Új helyén is alomtiszta.

2009. szept. 2. szerda
A görényke étvágya változatlanul kitűnő, hatalmas adagokat képes eltüntetni a bendőjébe és sokat iszik. Imádja a husilevet és természetesen a Calo pet paszta is nagy népszerűségnek örvend. Új helyén is alomtiszta.

2009. szept. 3. csütörtök

Matyi kezd feloldódni: ketrecen kívül makog, és elkezdett felfelé mászni, pótmami nagy örömére. 

 Folyt. köv.

Ha szeretnéd segíteni pesti, miskolci vagy pécsi görénymentőink munkáját, várjuk jelentkezésed:

  • nagyon örülünk alomnak, húsnak és száraztápnak

  • ha van autód és tudsz segíteni pl. a görik állatorvoshoz való szállításában (oltásra, vizsgálatokra) vagy ketrec szállításában

  • ha be tudsz fogadni átmenetileg egy hontalanná vált vadászgörényt

  • ha tudsz szórólapot, plakátot terjeszteni

  • ha olyan ötleteid vannak, amikkel népszerűsíteni lehetne az örökbefogadást

  • ha már örökbe fogadtál és megírnád ennek történetét

 

 

 

 

 

 

 


vissza
[X]
Jelenleg nincs örökbefogadható vadászgörény.
[X]
Elveszett
Jelenleg nincs elveszett / talált görény.
[X]
Carmen
Szia Bodgyo! Nagyon sajnálom! Javulást kívánok a görikédnek! Én VETRI DMG-t adok a görimnek,az orvosi kezelés mellé, szegénykémnek daganata van a pici szájában.
bodgyo
Carmen! Igen, voltunk másik orvosnál:-\( nagy a probléma:-\( mellékvese, lép, fogkő:-\( de jobban lett, jól is volt, de ismét rosszul van:-\( nagyon sárga a pisije:-\( és lázas:-\( megszakad a szívem:-\(
bodgyo
Carmen! Igen, voltunk másik orvosnál:-\( nagy a probléma:-\( mellékvese, lép, fogkő:-\( de jobban lett, jól is volt, de ismét rosszul van:-\( nagyon sárga a pisije:-\( és lázas:-\( megszakad a szívem:-\(
Carmen
Szia Bodgyo! Calo-Pet pasztát adtál már neki? Nem tüzel a görid? Rendben vannak a fogai? Szerintem vidd el egy másik orvoshoz is. http://www.mvk.hu/index.php?m=118 Mielőbbi javulást kívánok a göridnek
bodgyo
Segítsetek! A kisgörim már hete nem eszik! Egy tojás sárga, paszta, ennyi. Voltunk dokinál, nem talál baját! Mit csináljak? Már teljesen kétségbe vagyok esve:\(