[Magyar]
[Angol]
Javasolt felbontás 1024x768 Hírek Fórum Fotóalbum Görények
Belépés: regisztráció
Facebook
[X]
Menü
[X]
[X]
Látogatók száma: 2127951
Belépett
[X]

A Vadászgörény és hasznosítása

Kedves Gazdik!

Kozári Katalin Carmen vagyok, a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Mezőgazdasági mérnök Szakának 2006. májusában végzett hallgatója. A szakdolgozatom a vadászgörényekről és a hasznosításukról írtam a görényes Gazdik segítségével.

Ezúton szeretném Veletek megosztani a kérdőívek által összegyűjtött adatokat, és szeretném még egyszer Mindenkinek megköszönni, hogy a kérdőívek kitöltésével segítette a munkámat! Köszönöm szépen a sok-sok jókívánságot és bátorítás!

Minden Gazdinak és görénykének jó egészséget, sok-sok boldog, vidám napot kívánok!

Üdv.: Carmen

A vadászgörény (Mustela putorius furo) és hasznosítása

A vadászgörény esztétikai értékei következtében, újabban egzotikus társállatként is, egyre népszerűbb Az elmúlt 10 évben Magyarországon is nagy arányú létszámnövekedés volt megfigyelhető a görényeknél, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A házikedvencként tartott vadászgörények száma hazánkban, egyes becslések szerint napjainkban megközelítheti a százezret. Bár a háziasított formát évszázadok óta mesterséges körülmények között tartották, szaporították, a természetes környezeti hatások azonban ekkor még jobban érvényesültek, a domesztikáció kevésbé befolyásolta e faj életkörülményeit. Az elmúlt évtizedekben viszont a faj szinte teljesen izolálódott a természetes környezettől. A társállattá válás velejárójaként az addig rendszerint kennelekben élő faj egyedeit lényegében kiszakítottuk az évszakonként élesen változó hőmérsékleti és fényviszonyok közvetlen befolyásolása alól, lakásban, mesterséges körülmények között tartjuk a görényeket.

A kérdőíves adatgyűjtés során, először azt a feltételezésemet szerettem volna igazolni vagy cáfolni, miszerint a hazánkban élő emberek „átlagemberek” közül kevesen ismerik igazán a vadászgörényeket, és igen gyakran téves a róluk kialakított kép is.

A kutatás, 100 fő kérdőíves megkérdezésével történt. A kérdőívek feldolgozása és értékelése után igazolódni látszik, hogy az országunkban élő emberek közül kevesen ismerik igazán a vadászgörényeket, amelyet az alábbi néhány példával szeretnék alátámasztani.

Az első kérdésre (1. ábra), miszerint „Önnek mi jut az eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy görény?”, a megkérdezettek 45%-a válaszolta azt, hogy „kedves állat”. A többiek 39%-ban, a „büdös” és 7%-ban, „valami rossz, negatív dolog” válaszokat jelölték meg. A válaszadók 9%-a, az „egyéb” választ jelölte meg és további negatív dolgokat sorolt fel, mint például „megöli a csirkéket”, „gonosz” stb..

 1. ábra: Önnek mi jut az eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy görény?

1. ábra: Önnek mi jut az eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy görény?

A következő kérdésekkel a válaszadók vadászgörényekkel kapcsolatos ismereteit próbáltam felmérni.

 

2. ábra: Ön szerint milyen állat a vadászgörény?

2. ábra: Ön szerint milyen állat a vadászgörény?

A második kérdésre (2. ábra), miszerint „Ön szerint milyen állat a vadászgörény?”, a válaszadók kicsivel több, mint a fele (54%-a) tudta, hogy a vadászgörény ragadozó. A válaszadók 22%-a, a „rágcsáló”-t, 5%-a, a „növényevő”-t, 13%-a, a „mindenevő”-t jelölte meg válasznak. A megkérdezettek 6%-a „nem tudom” választ jelölte meg. Vagyis a válaszadók 46%-a nem tudta, hogy milyen állat a vadászgörény.

A harmadik kérdéssel (3. ábra) a vadászgörények mérete iránt érdeklődtem, „Ön szerint mekkora egy vadászgörény?”. Az állatok méretével kapcsolatos ismeretek terén már javulást érzékeltem, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy egyre többen találkozhatnak a parkokban, az utcán olyan állattartókkal, akik a vadászgörényüket sétáltatják. A válaszok számszerűsítése alapján a megkérdezettek 61%-a jelölte meg a „0,5-2 kg” választ. A válaszadók 33%-a, a „2-4 kg” választ jelölte meg. Talán az állatok dús bundája miatt gondolhatták azt, hogy nagyobb testű állatokkal volt dolguk. A válaszadók 4%-a „nem tudom” választ jelölte be. A megkérdezettek 2%-a „5-10 kg” választ jelölte meg. Feltételezésem szerint, Ők összekeverhették a vadászgörényeket egy másik állattal (pl. talán a mosómedvével).

3. ábra: Ön szerint mekkora egy vadászgörény?

3. ábra: Ön szerint mekkora egy vadászgörény?

A negyedik kérdésre, miszerint „Ön szerint hogyan lehet hasznosítani a vadászgörényt?”, a kérdezettek közül, csak 1 fő jelölte meg a „nem tudom” választ. Az ábra (4. ábra) alapján, arra lehet következtetni, hogy a médiának köszönhetően egyre többet lehet hallani a vadászgörényekről.

 

4. ábra: Ön szerint, hogyan lehet hasznosítani a vadászgörényt?

 

4. ábra: Ön szerint, hogyan lehet hasznosítani a vadászgörényt?

5. ábra: Ön hol látott vadászgörényt?

5. ábra: Ön hol látott vadászgörényt?

Az előző feltételezést az támasztja alá, hogy a „Ön hol látott vadászgörényt?” kérdésre (5. ábra), a válaszadók 28%-a azt válaszolta, hogy a TV-ben. A válaszadók 25%-a a parkokban találkozott sétáltatott görényekkel, 22%-a az állatkertben, és 19%-a az állatkereskedésben látott görényeket. A megkérdezettek 6% az ”egyéb” választ jelölte meg, és olyan válaszokat sorolt fel, hogy az Interneten, az újságban, egy barátjánál, könyvben látott görényeket.

A kérdések alapján még az is kiderült, hogy a megkérdezettek 84 %-a látott már vadászgörényt, ezzel szemben, a válaszadók 16%-a nem látott még ilyen állatot.

A kérdőívekre adott válaszok megerősítették azt a feltételezésemet, miszerint a hazánkban élő emberek közül kevesen ismerik igazán a vadászgörényeket. Mindenképpen pozitív, hogy a médiának (és itt az ismeretterjesztő filmekre, riportokra gondolok), és a görénytartók fáradozásainak köszönhetően, napjainkban egyre többen láthatják, és ismerhetik meg a vadászgörényeket.

Ezután azokat az állattartókat kerestem fel, akik kedvtelésből vadászgörényt tartanak. A kérdőívek segítségével főként a fővárosban élő, és kedvtelésből tartott vadászgörény állományt, és tartásukkal kapcsolatos szokásokat szerettem volna megismerni.

A kutatásom során 168 vadászgörénnyel, és tartásával ismerkedhettem meg. A 168 kedvtelésből tartott kisállat, 76 állattartó – közülük néhányan tenyésztők is - tulajdonában van, akiknek az állattartási, takarmányozási, állategészségügyi szokásait az alábbiakban szeretném összefoglalni.

6. ábra: A vadászgörények nemek szerinti megoszlása.

6. ábra: A vadászgörények nemek szerinti megoszlása.

A vizsgált állatok (n=168) esetében, az ivararány (6. ábra) a nőstények javára tolódott el (90 ♀ : 78 ♂), azaz 1:0,866. Stubbe M. feltételezése szerint, a születéskori ivararány 1:1, amely a későbbiekben is fennmarad, legfeljebb a hímek kerülhetnek időnként túlsúlyba (FARAGÓ 2002). A vizsgálatom szerinti eltérés annak köszönhető, hogy a felmérés csak néhány (n=168) állat vizsgálatára terjedt ki, és felmérés nem lett reprezentatív.

A vadászgörények szőrmeszín szerinti megoszlása alapján (7. ábra) a vadas szín a jellemző, 59%-ban. Ennek két döntő oka van, az egyik az, hogy a vadas szín öröklődés módja domináns, valamint az, hogy az állattartók az albínó egyedeket kevésbé keresik. Az albínó öröklésmenete recesszív a vadas fenotípussal szemben. Az utóbbi években megnövekedett a fahéj vagy homok színárnyalatok iránti kereslet. A tenyésztők, ezen igényeknek megfelelve végzik a tenyészállatok párosítását.

7. ábra: A vadászgörények szőrmeszín szerinti megoszlása.

7. ábra: A vadászgörények szőrmeszín szerinti megoszlása.

8. ábra: A vadászgörények életkor szerinti megoszlása.

8. ábra: A vadászgörények életkor szerinti megoszlása.

A vadászgörények életkorának vizsgálatakor szembetűnő volt, hogy a vizsgált állatok közül 57 egyed, vagyis a vizsgált állomány 34%-a, 1 évnél fiatalabb. Ez után a 2 évesek korcsoportja következik, amely a vizsgált állatok 23%-a. A vizsgált állatok közül a legidősebbek - 2 egyed – 7 évesek. A grafikon alapján megállapítható (8. ábra), hogy az elmúlt két évben többszörösére emelkedett az állatok száma, amely részben a médiának, részben az állattartók görényeket népszerűsítő fáradozásainak köszönhető.

9. ábra: A vadászgörények ivari állapota.

9. ábra: A vadászgörények ivari állapota.

Az állatok ivari állapotának vizsgálatakor megállapíthattam, hogy az állomány 60%-a ivaros (9. ábra), ami az állatok fiatal korának is köszönhető. Mind az állatorvosok, mind a tenyésztők azt szokták javasolni, hogy csak ivarérés után ivartalanítsák állataikat. A nőstényeket, a túlivarzás elkerülése, és a nem kívánt szaporulat megelőzése miatt, a hímeket, az erős ivari szag megszüntetése miatt szokták ivartalanítani. Az állomány 1%-a, vagyis két egyed, ondózsinór-elkötött hím, akiket a nőstények tüzelésének elmulasztására használnak. Ilyen párosítás után a nőstények csak álvemhesek lesznek, és a 42 nap elteltével nem születnek utódaik. A tüzelés elmúltával ivartalaníttatni lehet azokat a nőstényeket, akiket a későbbiekben már nem kívánnak párosítani.

A görények tartási céljainak vizsgálatakor az a feltételezésem igazolódott, miszerint az állatok döntő többségét, 68%-át kedvtelésből tartják (10. ábra). Az állatok 31%-át, tenyésztés céljából tartják. A vizsgált csoport, 1%-át, használják vadászatra.

10. ábra: A vadászgörények tartási céljai.

10. ábra: A vadászgörények tartási céljai.

A vadászgörények tartási módjainál megállapítottam, hogy az állatok 47 %-át a lakásban, ketrecben, a lakásban kiengedve, és a parkban sétáltatva tartják, ez annak köszönhető, hogy a vizsgált csoport nagy része a fővárosban, lakásokban él (11. ábra). A vizsgált állatok 19%-a kertben, kennelben él. Ez a tartási mód közelít a legjobban a szabadon élő, nem háziasított görények természetes életmódjához.

11. ábra: A vadászgörények tartási módjai.

11. ábra: A vadászgörények tartási módjai.

12. ábra: A vadászgörények szocializálódása.

12. ábra: A vadászgörények szocializálódása.

A vadászgörények szocializálódásának vizsgálatakor azok az állattartási tapasztalataim lettek megerősítve, miszerint a görényeket le lehet szoktatni a harapásról, szobatisztaságra és hívójelre taníthatóak. A vizsgált állatok közel 76%-a szobatiszta, használja az alomtálcát. Közel 70%-uk hallgat a nevére vagy valamilyen hívójelre, és közel 61%-uk teljesen leszokott a harapásról (12. ábra).

A görényeken végzett orvosi beavatkozások vizsgálatakor nagyon jó eredményt kaptam az állatok oltásával kapcsolatban, az állatok 98%-a be van oltva (13. ábra). Ez nagy részben köszönhető az MVK és a GörKe 2005 aktivistái és az állatorvosok felvilágosító munkájának, valamint annak, hogy görényes találkozókra csak beoltott és egészséges állatok vihetők. Az állatok 63%-a részesült féreghajtásban, ezt általában az oltásokkal egybekötve szokták elvégezni. A 35%-os eltérést az okozhatja, hogy az állattartók maguk végzik el a féregtelenítő paszta beadását. Az állatok közel 40%-a esett át ivartalanításon, de ez az arány véleményem szerint emelkedni fog, mivel még elég fiatal az állomány, és sok görény még csak most fogja elérni az ivarérettséget. Az állattartók sok esetben kérik az állatorvosuk segítségét a karom vágáshoz, illetve a külső élősködők elleni védelemhez. A vizsgált állatok 15%-a esett át valamilyen betegség kezelésén (pl. influenza, fülgyulladás, emésztőszervi megbetegedések kezelése, bélelzáródás, allergiák, balesetek ellátása, vese és fogproblémák kezelése).

13. ábra: Milyen orvosi beavatkozásra került sor a vadászgörényeknél?

13. ábra: Milyen orvosi beavatkozásra került sor a vadászgörényeknél?

A válaszadók 91%-a elégedett az állatorvosi ellátással (14. ábra). Az állattartók többsége elmondta, hogy ez annak köszönhető, hogy „görényspecialistákhoz” viszik az állataikat.

14. ábra: Elégedett Ön az állatorvosi ellátással?

14. ábra: Elégedett Ön az állatorvosi ellátással?

A vadászgörények tartására, sok minden motiválta az állattartóknak (15. ábra). Legtöbben, a válaszadók 35%-a valamelyik ismerősénél látta, és kedvelte meg a vadászgörényeket.

15. ábra: Ön hogyan kapott kedvet a vadászgörény tartásához?

15. ábra: Ön hogyan kapott kedvet a vadászgörény tartásához?

A vadászgörények beszerzési lehetőségének vizsgálatakor (16. ábra) a tenyésztőktől vásárolt állatok száma volt a legmagasabb, 51%. Az állatok közel 17%-a saját alomból született, és maradt a gazdájánál. Szomorúan tapasztaltam, hogy a mentett, befogadott állatok száma 14%. Ez abból a szempontból jónak mondható, hogy szerencsére vannak olyan állatszerető emberek, akik a bajba került állatok segítségére sietnek. Abból a szempontból viszont nagyon szomorú, hogy vannak olyan állattartók is (sajnos nem csak a vadászgörényeknél), akik nem érzik át, hogy milyen nagy felelősség egy kisállat befogadása, akit nem dobhatnak el „csak úgy”, ha már megunták őket.

16. ábra: A vadászgörény beszerzési lehetőségei.

16. ábra: A vadászgörény beszerzési lehetőségei.

17. ábra: Elégedett Ön a vadászgörényekről, és tartásukkal kapcsolatos információk beszerezhetőségével?

17. ábra: Elégedett Ön a vadászgörényekről, és tartásukkal kapcsolatos információk beszerezhetőségével?

Az „Elégedett Ön a vadászgörényekről, és tartásukkal kapcsolatos információ beszerezhetőségével?” kérdésre adott válaszok a feltételezéseim és saját tapasztalataim szerint alakultak, miszerint a megkérdezettek, alig több mint a fele (55%-a) elégedett csak a rendelkezésre álló információkkal (17. ábra). Az elégedett válaszadók is elmondták, hogy ez csak az elmúlt néhány évben megjelent könyveknek, és az Internetes oldalak fejlődésének köszönhető. A válaszadók többsége elmondta, hogy az Internet segítségével (pl. chat, e-mail) segítségével kérhetnek, és adhatnak egymásnak segítséget. Az Internetes oldalakon egyre több, állatorvosok által lektorált cikk jelenik meg (pl. egészségvédelmi, takarmányozási, tartási tudnivalókról).

A takarmányozással kapcsolatban megoszlik a görénytartók véleménye, amint az a 18. ábrán is látszik. Az állattartók, az igen hiányos takarmányozási szakirodalom, a saját és egymás tapasztalatai, valamint az állatorvosok ajánlásai alapján próbálják görényeik takarmányát összeállítani. Az „egyéb” takarmány válaszhoz adott kiegészítésekből felsorolnék néhány ételt, pl. bébiétel, főtt rizs, főtt krumpli, puding, szárított hal, tejszínhab, tejberizs, csokoládé, krémtúró, méz, lekvár, müzli, buláta.

18. ábra A vadászgörények takarmányozása.

18. ábra: A vadászgörények takarmányozása.

ÉRTÉKELÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

A szakdolgozatomban a vadászgörényeket, napjainkban a legfontosabb hasznosítási irányukat a hobbiállatként való tartásukat, valamint magyarországi helyzetüket szerettem volna a saját görénytartási tapasztalataim, a görényekkel kapcsolatos kutatásaim felhasználásával bemutatni.

A szakirodalom feldolgozása során az első adatokat 1927-ből származó cikkekben sikerült fellelnem. A szakirodalomban található történelmi áttekintésekből arra lehet következtetni, hogy a vadászgörények háziasítása már az ókori görögök idejében elkezdődött, bár a hiányos irodalmi adatok, különböző területek nevezéktana, és a fordítások bizonytalanságai miatt a domesztikáció kezdetének földrajzi helyét részben homály fedi. A vadászgörények első kultúrtörténeti ábrázolásai Arisztotelész műveiben találhatók. Az idők folyamán megjelenő cikkek, könyvek időnként ellentmondásos leírásai alapján, nyomon követhető a vadászgörények egyes hasznosítási irányainak fellendülése, hanyatlása (pl. vadászat, rágcsálók irtása, prémesállat-tenyésztés, kedvtelésből tartott állatok).

A vadászgörény szakirodalom nem áll azon a fejlettségi fokon, mint más kedvtelésből tartott állat szakirodalma (pl. kutyatenyésztés).

A fellelhető publikációk hiányossága problémát okozott a téma feldolgozása során, mivel a kedvtelésből tartott vadászgörényekről készült írások, főleg az elmúlt 5-6 év folyamán jelentek meg.

A jelenleg rendelkezésre álló információkat úgy érzem, hogy sikerült áttanulmányoznom és feldolgoznom.

A kedvtelésből tartott vadászgörények ugrásszerű növekedése időszerűvé tette, hogy a rendelkezésre álló információk körét bővíteni kell (pl. takarmányozással kapcsolatos kutatások, anatómiai ismeretek bemutatása).

Összefoglalva a következőket javaslom:

  • Folytatni kell a vadászgörények bemutatását, az ismeretterjesztést.
  • Szükségesnek tartom a rendszeres szakmai konzultációkat a tenyésztők és a létrejött Magyar Vadászgörény Klub (MVK) és Görényekért Alapítvány (GörKe 2005) segítségével.
  • Nagyon hasznos lenne, ha az elismert tenyésztők és az állatorvosok ismereteiket különböző cikkek vagy könyvek megjelentetésével osztanák meg az állattartókkal.
  • Nagyon sokat segítene a görénytartóknak, ha az angol nyelvű szakirodalom magyar nyelvű kiadása megtörténne (pl. Fox, James G.: Biology and Dieases of the Ferret; Lloyd, Maggie: Ferrets: Health, husbandry, and diseases, James McKay: The Ferret and Ferreting Handbook).
  • Fontosnak tartom azon kezdeményezések folytatását, amelyek a magyarországi görény szépségversenyek, tenyészszemlék megtartását segítik elő.
  • Egyértelműen folytatni kell a színvonalas állattenyésztést, elkerülve a beltenyésztés okozta öröklődő betegségek megjelenését, és a magyarországi állomány leromlását.
  • Folytatni kell az állatok egyértelmű azonosíthatóságának bevezetését (pl. chip beültetés, tenyészállatok törzskönyvi nyilvántartása).
  • Felvilágosító munkával tudatosítani kell az állattartókban, hogy a „megunt” állatokkal, akkor teszik a legrosszabbat, ha kiteszik őket az utcára (és ez nem csak a görényekre igaz). Fel kell hívni az állattartók figyelmét, hogy ilyen esetekben is van segítség, és a Magyar Vadászgörény Klub és a Görényekért Alapítvány aktivistái segítenek a bajba került kisállatoknak másik gazdát keresni.

A kérdőíves megkérdezések folyamán sajnos bebizonyosodott az elméletem, miszerint hazánkban kevesen ismerik igazán a vadászgörényeket, és igen gyakran téves az emberekben kialakított kép róluk. Szerencsére az állattartók kitartó munkájának, és a médiának köszönhetően megindult a folyamat, amely megváltoztathatja a vadászgörényekről kialakított képet, és a görény szó hallatán, idővel mindenkinek egy bohókás, szép állat fog az eszébe jutni.

A vadászgörények méltán váltak az emberek társállatává, és mindenképpen számolnunk kell velük, amikor a kedvtelésből tartott állatokról beszélünk.

ÖSSZEFOGLALÁS

A szakdolgozatomban a vadászgörényeket (Mustela putorius furo), napjainkban legfontosabb hasznosítási irányukat a hobbiállatként való tartásukat, valamint magyarországi helyzetüket vizsgáltam, görénytartási tapasztalataim, és kutatásaim felhasználásával. A téma bemutatása során, a teljességre való törekvés igényétől vezérelve, a többi hasznosítási irány rövid ismertetésére is kitértem.

A szakirodalom áttanulmányozása, és feldolgozása során megállapítottam, hogy a vadászgörények hasznosítási céljai az elmúlt 2000 év folyamán sokat változtak. Kezdetben üregi nyúl vadászatára, rágcsálók irtására használták, majd prémesállat-tenyésztésre, napjainkban főként társállatként tartjuk őket. Az eltelt évezredek során az emberek nemcsak a munkában, hanem a magánéletükben is társul választották az állatokat. A kedvtelésből tartott állatok száma az elmúlt évtizedekben, hazánkban is ugrásszerűen megemelkedett, kérdőíves felmérésem egyértelműen megerősítette, hogy az elmúlt néhány évben, a fővárosban tartott vadászgörények száma is a többszörösére emelkedett. Társállatként való rohamos elterjedésük oka összetett folyamat eredménye. Az urbanizáció előnyei és hátrányai visszahatnak az emberekre is. A városiasodás hatására az itt élők személyes élettere lecsökken, egyre távolabb kerülnek a természettől. Napjainkban egyre jobban megfigyelhető az emberek elmagányosodása, melyet a társállatok tartásával próbálnak enyhíteni. A kedvtelésből tartott állatok, tulajdonosaik számára az esetek döntő többségében, felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Ezek az állatok a társ, a barát szerepét töltik be a családban, az egyedül élő emberek számára pedig a magány leküzdésének lehetőségét biztosítják.

A legrégebbi szakirodalmi alkotások, amelyek a hazánkban élő görények vizsgálatáról készültek, Éhik Gyula görénytanulmányai, amelyek 1927-es évektől kezdődően kisérték nyomon a görények helyzetét, elterjedését Magyarországon.

Az 1930-as évektől kezdődően megjelenő szakirodalmi alkotások révén a görényekkel kapcsolatos általános ismeretek birtokába juthatunk. A 80-as évektől kezdődően a görények vadászat célú hasznosításával, majd a prémesállat-tenyésztéssel ismerkedhetünk meg. Ezen időszak alatt megjelenő szakirodalom közlésével kapcsolatban Faragó Sándor, Lanszki József műveit emelném ki.

A rendelkezésre álló szakirodalom a kedvtelésből tartott vadászgörények esetében főleg az elmúlt 5-6 év publikációinak köszönhető. Elsősorban Proháczik Angella műveit szeretném kiemelni, amelyek nemcsak az állatorvosok számára hasznos olvasmányok, hanem a görénytartók számára is.

Mindenképpen ki szeretném emelni Csányi Vilmos etológiával foglalkozó művét, amelyben a vadászgörények viselkedésével és a „vadászharapás”-sal ismerteti meg az érdeklődőket.

Végül megemlíteném Dér Zoltán, Vén Zoltán publikációit, amelyek segítségével nemcsak a vadászgörényeket, hanem tartásukat, szaporításukat, taníthatóságukat, és ennek a folyamatát (pl. vadászatra tanítás) is megismerhetjük.

Az Internet térhódításával felgyorsult az információáramlás, amelynek köszönhetően egyre több mindent tudhatunk meg a görényekről és tartásukról.

A vadászgörényekkel, és hobbiállatként való hasznosításukkal kapcsolatos vizsgálataim megerősítették, hogy a vadászgörények méltán kerültek be a társállataink közé. Azzal azonban tisztába kell lennünk, hogy hiába kezdték el már az ókorban a görények domesztikációját, igazából csak kb. az elmúlt 20-30 évben sikerült őket háziasítani. A háziasítás, az állatok megszokott életéből, környezetéből való kiszakítása, azonban nem várt problémákat is hozott (pl. az ivari működés számos olyan zavara, amely a korábbiakban szinte ismeretlennek számított). A problémák felismerése, további kutatások, és a problémák orvoslásának igényét veti fel. Szükség lenne még, a görények takarmányozásának átfogó vizsgálatára, valamint az állatok számára megfelelő takarmányozási javaslat publikálása. Nagyon hasznos lenne a görénytartók számára, ha tenyésztők, állatorvosok, görényekkel foglalkozó szakemberek összefogásával további szakirodalom (pl. könyvek, cikkek) megjelentetésére kerülne sor.

Fontosnak tartom, hogy dolgozatomban felhívjam mindenki figyelmét arra, hogy az állattartás nagy felelősség. A tudatlanság, az állatok egészségének rovására, esetleg életébe is kerülhet, ezek elkerülése végett, folytatni kell a görényekkel kapcsolatos információk átadását. Nagyon jó alkalmat jelentenek ezekre a görényes találkozók, fesztiválok, szépségversenyek, klubnapok.

Szakdolgozatomat Dosztojevszkij alábbi szavaival szeretném zárni, amelyekkel az állatok szeretetére hívja fel figyelmünket „Szeressétek az állatokat: Az isten megadta nekik a gondolkozás csíráját és a zavartalan örömet.”.

[X]
Jelenleg nincs örökbefogadható vadászgörény.
[X]
Elveszett
Jelenleg nincs elveszett / talált görény.
[X]
Carmen
Szia Bodgyo! Nagyon sajnálom! Javulást kívánok a görikédnek! Én VETRI DMG-t adok a görimnek,az orvosi kezelés mellé, szegénykémnek daganata van a pici szájában.
bodgyo
Carmen! Igen, voltunk másik orvosnál:-\( nagy a probléma:-\( mellékvese, lép, fogkő:-\( de jobban lett, jól is volt, de ismét rosszul van:-\( nagyon sárga a pisije:-\( és lázas:-\( megszakad a szívem:-\(
bodgyo
Carmen! Igen, voltunk másik orvosnál:-\( nagy a probléma:-\( mellékvese, lép, fogkő:-\( de jobban lett, jól is volt, de ismét rosszul van:-\( nagyon sárga a pisije:-\( és lázas:-\( megszakad a szívem:-\(
Carmen
Szia Bodgyo! Calo-Pet pasztát adtál már neki? Nem tüzel a görid? Rendben vannak a fogai? Szerintem vidd el egy másik orvoshoz is. http://www.mvk.hu/index.php?m=118 Mielőbbi javulást kívánok a göridnek
bodgyo
Segítsetek! A kisgörim már hete nem eszik! Egy tojás sárga, paszta, ennyi. Voltunk dokinál, nem talál baját! Mit csináljak? Már teljesen kétségbe vagyok esve:\(