[Magyar]
[Angol]
Javasolt felbontás 1024x768 Hírek Fórum Fotóalbum Görények
Belépés: regisztráció
Facebook
[X]
Menü
[X]
[X]
Látogatók száma: 1664289
Belépett
[X]

Kereskedésekről

A vadászgörények helyzete a díszállat-kereskedésekben

Klubunkat folyamatosan kap bejelentéseket az ország kisállat-kereskedéseiben uralkodó állapotok miatt. Többen kifogásolták a görények tartásának körülményeit, és arra kértek minket, hogy ha tudunk, tegyünk ez ellen valamit. Egyesületünk együttműködésben a Magyar Csincsilla Klubbal 2007 nyarán úgy határozott, hogy kampányt indít a kereskedésekben tartott állatok érdekében, melyben számítunk a Ti segítségetekre is. Egyrészt szeretnénk tájékoztatni benneteket, hogy hogyan segíthettek fellépni a görények érdekében, másrészt szeretnénk tanácsot is adni a kereskedéseknek a helyes görénytartás módjáról.

A vadászgörényeket megillető bánásmód

A jelenleg hatályos állatvédelmi törvény szerint az állat, így a vadászgörény is, „érző lény” és megilleti őt a megfelelő bánásmód. A gyakorlatban ezeknek azonban nem lehet, vagy nagyon nehéz érvényt szerezni, mivel a törvény sajnos csak nagy általánosságokban rendelkezik arról, hogyan is kéne tartani az állatokat, legyen szó kereskedésben, tenyészetekben, gazdaságokban vagy otthon, házikedvencként tartott állatokról. Nézzünk néhány példát a kereskedésekben tartott állatokra vonatkozóan.

A törvény kimondja, hogy a kereskedési helyszínen forgalmazott állatok megfelelő tartási, ellátási, takarmányozási szükségleteit biztosítani kell, az egyedek fajának, korának, használatának megfelelően. Az azonban sehol sincs leírva, mi az, hogy „megfelelő” és „nem megfelelő”. Így fordulhat elő, hogy hat hetesnél fiatalabb görénykölyköket árusítanak, hogy pici, nem jól szellőző terráriumba teszik őket, vagy hogy nem biztosítanak számukra semmilyen búvóhelyet.

A törvény szerint az az illető, aki nem megfelelően tartja állatát, 5 000-150 000 Ft összegig terjedő pénzbírsággal sújtható. A bírság megítélése azonban erősen szubjektív. Az esetben intézkedő hivatal emberei (pl. területileg illetékes önkormányzat jegyzői) nem rendelkeznek szakképzettséggel az állattartást illetően, tehát nem tudják reálisan felmérni, hogy mennyire rosszak a látott körülmények, és nincs semmilyen támpontjuk, ami segítene nekik eldönteni, hogy miért milyen bírság járna.

A törvény kimondja, hogy a kereskedéseket a hatósági állatorvosnak kötelessége ellenőrizni. Arról viszont már nincs szó, hogy hogyan, mikor és milyen gyakorisággal kéne ezt tennie. Nincs rögzítve az sem, hogy ezen látogatások alkalmával mit is kéne néznie. Mindezen hiányosságok együttesen megint csak azt eredményezik, hogy az állatvédelmi törvényben meghatározott jogszabályok kevésnek bizonyulnak.

A kereskedők jogai

Bár az utóbbi időben több fórumon is azt lehetett hallani, hogy vadászgörényt tilos kereskedésekben tartani, vagy árusítani, ez sajnos tévhit. Jelenleg semmilyen jogszabály, rendelet nem mondja ki, hogy a vadászgörény (mustela putorius furo) kereskedelmi forgalomban való árusítását bármi tiltaná. A kereskedőnek sajnos nemcsak ahhoz van joga, hogy vadászgörényeket tartson és árusítson üzletében, de ahhoz is, hogy terráriumban tartsa őket, hogy cicakonzervvel vagy kizárólag száraztáppal etesse őket, hogy csak néhány rossz példát említsünk. Joga van ahhoz is, hogy megtiltsa boltjában a fényképezést, és a videofelvétel készítését, megnehezítve ezzel az állatvédők munkáját, akik bizonyítékgyűjtés gyanánt szeretnének fotókat, videokat készíteni. Õ, a kereskedés tulajdonosa, ill. az üzletvezető dönti el, hogy melyik állatot hogyan tartják. Általában kizárólag neki van döntési joga ezzel kapcsolatban. Ebből pedig az következik, hogy legtöbbször sajnos hiába beszélgetünk az eladókkal, hiába győzzük meg őket arról, hogy máshogy kéne tartani az állatokat, legtöbbször nem tehetnek értünk és az állatokért semmit. Idővel aztán vagy belefásulnak ebbe a tehetetlenségbe vagy otthagyják az állatkereskedést, és máshol keresnek munkát.

Magánszemélyek jogai

A törvény adta lehetőségek alapján mind a magánemberek, mind a jogi személyek (egyesületek, alapítványok) ugyanolyan jogokkal rendelkeznek. Bárkinek, vagyis bármelyik gazdinak, állatbarát embernek, egyesületnek ugyanannyi joga van fellépni a látott, tapasztalt törvénytelenségek ellen, így például írásos panaszt tenni az illetékes hatóságoknál. A panasz elbírálásában sincs jelentősége, hogy kitől származik, nem nyom többet a latban, hogy azt egy egyesület vagy egy magánszemély írta. Egyesületünk nem tudja felvállalni azt, hogy az országban vagy akár csak Pesten is folyamatosan járja a kereskedéseket, boltokat és ellenőrizze az állattartást, vagy hogy intézkedjen a nem megfelelőnek ítélt állattartás miatt. Mivel azonban nemcsak egyesületünk, de bárki élhet állampolgári jogaival és intézkedhet, arra kérünk minden magát állatvédőnek valló gazdit és állatbarátot, hogy segítsen.

Lépjünk fel együtt a vadászgörények és a többi állat érdekében!

Mit értünk nem megfelelő állattartás alatt?

Alapvető probléma, hogy a kereskedésekben az állatokat általában nem érző lényként, hanem árucikként kezelik. Akárcsak a gazdasági haszonállatoknál, itt sem az a lényeg, hogy a „lehető legjobb” ellátást kapják, hanem hogy a lehető leggazdaságosabb legyen tartásuk, és így a bevétel a lehető legnagyobb legyen. A kereskedők hajlandók bizonyos engedményeket tenni az állatok jólétéért, de ezek nem mindig elégítik ki a látogatók követelményeit. Van, amikor jogos a látogató felháborodása, de az is előfordul, hogy a látogatónak vannak túlzott elvárásai az állattartással kapcsolatban.

Amikor állatkereskedésekben tartott vadászgörényekről beszélünk, figyelembe kell vennünk, hogy a kereskedés nem végleges, hanem átmeneti otthona az állatnak. Éppen ezért a kereskedőktől nem várható el, hogy ugyanúgy tartsák állataikat, ahogy mi, gazdik otthon tesszük azt. Nagyon fontos azonban, hogy ezen átmeneti időszak alatt is biztosítva legyenek az állatok alapvető igényei, és különösen fontos az, hogy a vevők megfelelő tájékoztatást kapjanak a vásárolandó állatról és így a vásárlást követően megfelelően tarthassák őket!

Az alábbi ajánlást azzal a szándékkal készítettük el, hogy útmutatóul szolgáljon mind a kereskedések, mind pedig a kereskedéseket látogató állatvédők, az állatok jogait féltő állatbarátok számára.

Ajánlás állatkereskedések részére

Hogy tájékozottabbak legyünk azzal kapcsolatban, mennyise súlyos a helyzet hazánkban, kérünk töltsd ki az alábbi kérdőívet az általad látogatott kereskedésekben – akkor is, ha mindent rendben találtál.

Kérdőív kereskedések felmérésére

Mit tehetünk, mit tegyünk, ha azt látjuk nem így tartják a vadászgörényeket?

Próbáljuk meg felhívni az eladó figyelmét a problémára. Viselkedjünk udvariasan, kultúráltan. A káromkodással, udvariatlan viselkedéssel nem érünk el semmit.

Ha ez nem sikerül, először is kérjük el a vásárlók könyvét (ismertebb nevén panaszkönyv). Minden üzlethelyiséggel rendelkező kereskedőnek kell, hogy legyen ilyen könyve. Írjuk bele azt, hogy mikor jártunk az üzletben, minél pontosabban azt, hogy mit láttunk, hogy mi a panaszunk. Ha a panaszkönyvet nem adják oda, forduljunk a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz. (címet lásd alább)

Nemcsak a panaszkönyvbe írhatunk bele, de írásban is tehetünk panaszt a kerületi jegyzőnél vagy a területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásnál. Probléma esetén legjobb mindkét szervet megkeresni, mert így gyorsabb az ügyintézés. Kérjük, miután megkaptad a hatóságoktól a hivatalos választ, juttasd el azt hozzánk!

Kiemelkedően súlyos, állatkínzást megvalósító bűncselekmény esetén a rendőrséget kell értesíteni. Ha nem vagyunk biztosak az állatkínzás tényében, a jegyzőnél tegyünk panaszt, aki indokolt esetben továbbítja a panaszt a rendőrség felé.

Tenyésztőnél, vagy állattartónál nem kérhetünk panaszkönyvet, de amennyiben problémát találunk, az előzőekhez hasonlóan panaszt tehetünk a kerületi jegyzőnél és/vagy az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásnál.

Néhány tanács a panaszlevél írásához

Próbáljuk meg minél pontosabban, tárgyilagosabban és röviden leírni, hogy mit láttunk és mi a panaszunk. Legyünk udvariasak, ne használjunk sértő, durva kifejezéseket.
Készítettünk egy mintalevelet, ami támpontul szolgálhat a panaszos levelek írásánál.

Minta panaszlevél

Hasznos címek

Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
Cím: 1074 Budapest, Rákóczi út 54.
Postacím: 1364 Bp, Pf. 234.
Tel: 461-0488
Fax: 461-0546
E-mail:

Vidéki területi felügyelőségek

Területileg illetékes jegyzők

Állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások

[X]
Jelenleg nincs örökbefogadható vadászgörény.
[X]
Elveszett
Jelenleg nincs elveszett / talált görény.
[X]
Carmen
Szia Bodgyo! Nagyon sajnálom! Javulást kívánok a görikédnek! Én VETRI DMG-t adok a görimnek,az orvosi kezelés mellé, szegénykémnek daganata van a pici szájában.
bodgyo
Carmen! Igen, voltunk másik orvosnál:-\( nagy a probléma:-\( mellékvese, lép, fogkő:-\( de jobban lett, jól is volt, de ismét rosszul van:-\( nagyon sárga a pisije:-\( és lázas:-\( megszakad a szívem:-\(
bodgyo
Carmen! Igen, voltunk másik orvosnál:-\( nagy a probléma:-\( mellékvese, lép, fogkő:-\( de jobban lett, jól is volt, de ismét rosszul van:-\( nagyon sárga a pisije:-\( és lázas:-\( megszakad a szívem:-\(
Carmen
Szia Bodgyo! Calo-Pet pasztát adtál már neki? Nem tüzel a görid? Rendben vannak a fogai? Szerintem vidd el egy másik orvoshoz is. http://www.mvk.hu/index.php?m=118 Mielőbbi javulást kívánok a göridnek
bodgyo
Segítsetek! A kisgörim már hete nem eszik! Egy tojás sárga, paszta, ennyi. Voltunk dokinál, nem talál baját! Mit csináljak? Már teljesen kétségbe vagyok esve:\(